A műszaki rajz valamilyen információhordozón rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos. Alapjai az ábrázoló geometriából származtathatók, jelölési rendszerét – az egységesség kedvéért – szabványok rögzítik …uhh, na még egyszer, de most érthetőbben.

A műszaki rajz azért az egyik legfontosabb eleme az alkotási folyamatunknak, mert itt a legtöbb hiba azonnal kiütközik, legyen szó szerkezeti bakiról vagy akár méretezési problémáról. Célja, hogy a tervezendő épületről a lehető legtöbb információt sűrítve megtudjuk. Pontos, egyértelmű, kizárólag egyféleképpen értelmezhetőnek kell lennie. A számunkra legfontosabb műszaki rajzok: alaprajz, metszet, valamint az ezekhez tartozó csomóponti rajzok.

Alaprajz=méretarányos rajz adott épület adott emeletéről
Alapvető elemei: tájolás, minden épített környezet jelölése, fontos objektumok jelölése, anyagjelölés, kvóta, lépték

Műszaki rajznál első lépésként eldöntjük, hogy mekkora léptékben szeretnénk rajzolni. Ezt nagyban befolyásolja, hogy mi a rajzolni kívánt elem. Ha egy nagyobb volumenű dolgot szeretnénk (pl.: épület alaprajz) célszerű legalább 1:50-re lekicsinyíteni, (gyakori még: 1:100 ; 1:200 ; 1:500 …). Kisebb bútorok illetve csomópontok rajzánál viszont elképzelhető, hogy valamit 1:1-ben, tehát a valós méretben ábrázolunk (jellemző még: 1:2 ; 1:2,5 ; 1:5 ; 1:10).
Következő lépésként elkezdhetünk rajzolni, szépen felépíteni az alaprajzunkat, megtölteni élettel a lapot. A könnyebben emészthetőség érdekében ellátjuk a megfelelő elemeket anyagjelöléssel, ezzel is átláthatóbbá téve a vonaldzsungelt. Majd a legvégén a kész rajzunkat ellátjuk kvótákkal (méretezzük), hogy mindenki leolvashassa a számára fontos méreteket. Emellett a teljesség kedvéért érdemes bejelölni a rajz mellett valahol, hogy merre van észak (a tájolás fontos a tervezés-szervezés) során.

Metszet=egy jellemző, általunk fontosnak vélt síkban „elvágjuk’ az épületet (baba ház effektus)

A metszeten az „elvágott” elemeket metszve, a többit nézet jellegűen ábrázoljuk. A metszősíknak kell adni egy irányt is, az alapján, hogy melyik részére vagyunk kíváncsiak az adott épületnek. Ezt az irányt az alaprajzon jelezzük. Léptékhasználata hasonló mint az alaprajznak. Fontos, hogy az alaprajzok és a metszetek egy tervezésen belül egységes grafikával, betűtípussal illetve típussal legyenek ellátva, hogy ne kelljen mindegyiket külön megfejteni.

Kézi rajzolása manapság háttérbe szorul, mivel sokkal lassabb és kényelmetlenebb gépi alternatívájánál. A gépen kényelmesen tudunk dolgozni; gyors és egyszerű variálhatóság nyom nélkül, minden eszköz egy helyen megtalálható és soha nem fogy ki. Kézi rajzolásnál nehezebben kezelhetőek a nagy rajzfelületek, az eszközök kopnak/fogynak, vonalvastagságuk bizonytalanabb, használatuk kényelmetlenebb. Emellett sokszor neten keresztül tud konzultálni az ügyfél és a tervező, ezáltal sokkal könnyebb, ha egyből digitális formátumban készítjük el rajzunkat, minthogy a kézi rajzot beszkennelve küldjük tovább.

Mindemellett a kézi rajzoknak van valami kellemes és megmagyarázhatatlan bája. Számomra sokkal nagyobb élményt nyújt egy kézzel rajzolt műszaki rajz tanulmányozása. Egy kicsit maszatos, látszódik rajtuk a radírozás nyomai, illetve lehetnek picit gyűröttek is. De épp ez teszi őket egyedivé és barátságosabbá.