Nők az építészetben – Kik Ők?

Nem rég hallottam egy értekezést, hogy a legújabb James Bond-filmben a nőcsábász titkosügynök szerepére egy hölgyet szerettek volna betenni, amit aztán Hollywood elvetett. Erről jutott eszembe, hogy hány olyan munka van, amire nem feltétlen tartották érdemesnek a gyengébbik nemet. Aztán láss csodát, még is kitűnünk. Így hát megszületett az ötlet, hogy összeszedjem a legjobb női építészeket, akik nem csak zseniálisak voltak, de a szakmájukban igazán maradandót alkottak. Szubjektív lista következik!

Zaha Hadid (1950-2016)

Hát persze, hogy vele kezdek. Mindenki vele kezd. Ha nem is foglalkozol aktívan a témával akkor is mérget vennék rá, hogy hallottál már az iraki származású építésznőről. Elsőként kapta meg a Pritzker-díjat és ugyanolyan magabiztosan lépkedett az építkezési területeken, mint az Issey Miyake kifutón. Stílusa nagyon egyedi, építészeti jegyeit onnan ismered fel a legkönnyebben, hogy dinamikusan és markánsan tervezett. Épületei egy cseppet sem illenek bele a környezetükbe. Van-e Magyarországi kötődése? Naná, hogy van: Hadid tervei alapján megújult (volna) a Szervita-tér, bár az épület soha nem készült el. Van-e még? Persze! Van egy Bálnánk, de lett volna egy Csigánk is Hadid tervei alapján, de aztán jött a válság, és a csigácskánk csöndben elcsusszant, pedig lett volna valami extravagáns Hadid féle “nem illik bele a környezetbe” – aztán körbe járja az ember, ízlelgeti, nézegeti és kiderül, hogy “de, még is bele illik”.

Stílus és póz – Azt hiszem az építészek királynője – Zaha Hadid

Marianne McKenna (1950- )

McKenna a Kanadai építésznő, aki idén ünnepelte a 70. születésnapját és még mindig brutálisan gyönyörű és aktív McKenna építészete azért is nagyon izgalmas, mert az ismertebb épületei túlnyomó többségben középületek, azon belül pedig egyetemi kampuszok, magániskolák. Ő maga a Yale-en diplomázott építészeti szakon (mester), majd ezt követően a Ryerson Egyetem térszervezési munkálatait folytatta. Továbbá sorolhatnánk még a Concordia University John Molson Business School terveit, vagy a torontói Royal Conservatory bővítését és felújítását is. 2010-ben Kormányzói Építészeti Éremmel ismerték el a munkásságát, amely Kanada egyik legnívósabb építészeti elismerése, majd még ebben az évben megjelent torontói újságok szerint a 100 legbefolyásosabb ember között szerepel. McKenna 2014-ben már az 50 legbefolyásosabb emberek között szerepelt, így nem is csoda, hogy rengeteg építészeti konferencián hangzott el a neve. 2014-ben még könyvet is publikált “Superkül-The Beginning” címmel. A kötetben a városi építészet összefüggéseit és ok-okozatait kutatja, illetve bemutatja, hogy bizony a térszervezés kisebb és nagyobb léptékben is elengedhetetlen. Akinek fájna a foga a könyvre, az megrendelheti az Amazonról kicsivel kevesebb, mint £85-ért.

blank
Marianne McKenna

Maya Lin (1959- )

Maya Lin a művészcsalád lánygyermeke 1959-ben született Ohio-ban, Amerikában. Édesanyja költő volt, édesapja pedig keramikus – így számomra nem meglepő, hogy Maya szobrász lett. A Yale képzőművészeti szakán szobrász mesterséget szerzett, majd kicsivel később ott is diplomázott építészként. Közeledve a 22 életévéhez, (szemtelenül fiatal, tekintve hogy Amerikában 21 éves korodtól fogyaszthatsz alkoholt) 1981-ben közel 1500 pályázó közül megnyerte a Vietnámi Veteránok Emlékművére kiírt pályázatot. Ezzel egyébként felvésve nevét az amerikai építészek közé. Még kisebb politikai botrányba is keveredett, mert voltak akik a származását és a pályázat témáját tekintve kicsit megcsavarták a sztorit. Pedig teljesen nyílt pályázat volt, és minden csak a véletlen műve. Rengeteg méltán híres munkája mellett kiemelkedő a Peace Chapel Pennsylvaniaban, a Langston Hughes Library Clintonban vagy a  Long Island-i szobrászati központ és a New York-i Kínai-Amerikai Múzeum. Most jön a csattanó: A család más női tagja is híres építész, méghozzá Kína első női építésze: Lin Huiyin aki Maya nagynénje és szinté a Yale-en diplomázott. Szerintem ez sokkal izgalmasabb, mint egy Mi kis Falunk epizód.

blank
Maya Lin

Kazuyo Sejima (1956 – )

A japán építész hölgy egymaga pont a fele a SANAA építész irodának, aminek a másik felét Ryue Nishizawa-val osztja meg már 1995 óta. (Gyönyörű magyar mondat) Kazuyo Japán elsőszámú női építésze, hazájában nagyon elismert szaktekintély. A SANAA építész irodának is van ám Magyarországi kötődése, hisz nemrég itt jártak szerény hazánkban és elmondásuk alapján “új és izgalmas érzés” – jelentsen ez bármit is, így a szövegkörnyezetéből csak egy picit kiemelve. Az építész páros tervei alapján egy “önálló életet élő fehér kocka” épül majd a Város Ligetben, amely falain belül egy galéria és múzeum kap helyet. Bár a pályázatot 2016-ban nyerték, tök jó lenne már, ha el is készülne. De más épületekre is büszkék lehetnek: Rolex Learning Center, Svájc; párizsi Louvre-Lens; New Museum of Contemporary Art New York-ban. Természetesen Pritzker-díjas és még a világ 100 legbefolyásosabb embere között van számon tartva. Amúgy a SANAA építészete (itt beleértve Kazuyo építészetet is) híres az emberközeliségéről, az ember és az emberi lélek lépték használatáról. Érzelmi intelligencia és pszichológia az építészetük alapja, ezért számomra egyértelmű milyen értéke van a munkásságuknak és a szakmai tevékenységüknek!

blank
Kazuyo Sejima

Benedetta Tagliabue (1963 – )

Milánóban született építésznő sok esetben igen csak perifériára esik, pedig szerintem nagyon nagyon izgalmas és példás a munkássága. Velencében tanult, majd itt is állapodott meg több fronton is: 1991-ben alapította meg építész stúdióját Enric Miralles spanyol építésszel, akivel amúgy 1992-ben kimondták a boldogító igent is. Számos közös megbízás után 2000-ben férje és egyben tervezőtásra elhunyt, de emlékét és az irodát Benedetta méltóan viszi tovább. Milyen erő van egy nőben, nemde?

Híres külföldi és hazai megbízások között tartjuk számon a barcelonai Parc Diagonal Mar, Santa Caterina-piac terveit és a skót Parlamentet is. A jelenleg is aktív Benedetta legkiemelkedőbb szakmai sikerei közé sorolhatjuk a 2010-es sanghaji világkiállítás Spanyol pavilonját. Több szakmai könyv mellett, 2001-ben készült el a “Raisons du déplacement” című könyv, amely a XX. századi modern építészetről szól. Ezt még férjével közösen kezdték el írni, melyet sajnos csak Enric halálát követő évben tudott publikálni.

blank
Benedetta Tagliabue

Nos, számomra ők a legjobb női építészek, de nem tudnám úgy befejezni, hogy ne említsem meg egy mondat erejéig, hogy rajtuk kívül még rengeteg kiemelkedő munkásságú női építészt fel tudnék sorolni!

EZEKET OLVASTAD MÁR?

blank

Lakberendezési tanácsadás féláron

Mi lakberendezők, belsőépítészek szeretjük minél több emberrel megismertetni a munkánk fontosságát, hasznát és persze célját. Viszont sokan még mindig egyfajta luxuscikként gondolnak erre a szolgáltatásra.

TOVÁBB »